Belépés

CAPTCHA
Ez a kérdés annak tesztelésére szolgál, hogy Ön egy valós személy, nem pedig egy spam robot. Kérem írja be a karaktereket az alábbi boxba:
Image CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.

Itt írhatsz nekem

Harmónikus párkapcsolat


Kurt Tepperwein : Szellemi törvények - kivonat


35. A szeretetben mindig éppen azt a
társat találjuk meg, aki nekünk megfelel, ugyanis a rezonancia törvényének
megfelelôen csak ilyen partnert tudunk magunkhoz vonzani.


36. Ha valakit szeretek, akkor önmagamat adom, az illetônek a
legjobbakat akarom és kívánom, anélkül, hogy ezért bármiféle ellenszolgáltatást
várnék.

37. A szeretet az az öröm, amelyet akkor érzünk, amikor a
szeretett emberre gondolunk, vagy a társaságában vagyunk, vagy valamely közösen
végzett munkában beteljesülést találunk.

38. Szerelmesnek lenni és igazán szeretni két különbözô dolog,
miként a virág és a gyümölcs. A gyümölcs megjelenésével eltûnik a virág.

39. A kozmoszban mindennek van tudata, függetlenül attól, milyen
szinten jelenik meg. Nincs halott anyag, miként nincsen vak, tudattalan törvény
sem.

40. Mindenki alkot magának egy ideálképet önmagáról, akár
tudatosan, akár tudattalanul, és így saját másságát nem fogadja el. Minthogy a
külsô csupán a belsô tükörképe, eképpen saját külsejét is elutasítja. Az
ideálkép azonban cél, és valamely célt csak úgy érhet el az ember, ha nekivág az
útnak.

41. A „kozmosz” szó rendet jelent, és jelzi, hogy minden létezô a
kozmoszban benne rejlô teremtéstervnek engedelmeskedik. Ez a teremtésterv a
szellemi törvényekben fejezôdik ki.

42. A szeretet azt jelenti, hogy megnyitom magam, és beengedem a
többieket, hagyom, hogy részt vegyenek mindabban, ami engem foglalkoztat,
megosztom magam velük, önmagamat felkínálom nekik.

43. A szeretet egyszerre jelenti, hogy adok és kapok, és mindig
az adással kezdôdik. Ez a szeretet, szerelem legnagyobb titka.

44. Lelki társakként olyan szeretetben élünk, amely szabadságot
ad, és mindkét fél számára a továbbfejlôdés távlatait nyújtja. Ez a szeretet
utat mutat ahhoz, hogy saját igazságomat megtaláljam és kövessem.

45. A szeretet azt a vágyat kelti életre szívemben, hogy a másik
boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni: idôt adni neki,
ha idôre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha
szabadságra van szüksége.

46. Mindarra, ami bennünket tökéletessé tesz, szükségünk van, és
magunkhoz vonzzuk. Azt mondhatjuk hát, hogy az alapvetô hasonlóságok egy
kapcsolat alapját adják, az egymást kiegészítô különbözôségek pedig az igézetet.

47. Lelki társamat a lélek szintjén találom meg, nem a szerepek
és elvárások szintjén. Eképpen lesz ô az én számomra „kapu a belsô
Paradicsomhoz”, amely saját tökéletességemhez vezet. Úgy szeretem ôt, ahogy van,
és nem olyannak, amilyennek véleményem szerint lennie kell.

48. Mihelyt megszabadulunk attól a félelmünktôl, hogy egyedül
maradunk, képesek leszünk partnerünknek is nagyobb szabadságot adni. Csak ekkor
válik lehetôvé az igaz szeretet, mert a szeretet nem zár be, és nem tart fogva.
Ha megpróbáljuk a másikat láncra verni, meghal a szeretet, és nem marad belôle
más, mint a megszokás.

49. A szeretetben nem várok feltétlen viszonzást, cselekedeteim
mozgatórugója a gyengéd odafigyelés, nagyrabecsülés és csodálat. Szerethetek
mellette másokat is, és ezt a jogot neki is megadom.

50. A lélektársi kapcsolatban az a cél, hogy teljesen önmagam
legyek, és a társamat hozzásegítsem ahhoz, hogy mindazokat a gondolat- és
érzelemmintákat feloldja, melyek bennünket újra meg újra az elvárások és
szerepek szintjére rántanak le. A szabadság és bizalom légkörében élek vele,
amelyet kizárólag az igaz szeretet, szerelem tesz lehetôvé.

51. Szabadság létezik valamely társ szeretete, szerelme nélkül
is, a szeretet azonban nem létezik szabadság nélkül.

52. A szerelmes birtokolni akarja szerelmét, kisajátítani,
függôvé tenni. Csakhogy mindaddig, amíg a szeretetben a függôségnek bármilyen
formája megvan, a kapcsolat nem tökéletes.

53. A szeretet azt jelenti, hogy örömmel munkálkodom mások javán,
és hozzájárulok személyes kibontakozásukhoz.

54. Minden ember keresi ideális társát, és csak kevesen érzik
úgy, hogy meg is találták. Az ideális társ, az úgynevezett lelki társ az, aki
mindkettôjük számára lehetôvé teszi az optimális fejlôdést. Nem csupán két ember
közötti kapcsolatról van szó, hanem két lélek között létrejött kapcsolatról, s
ebbôl a ténybôl az együttélésre és a szeretetre vonatkozóan nem kevés tanulság
vonható le.

55. Vonzódunk a hozzánk hasonlókhoz, mert általuk megerôsítve
érezzük magunkat abban, amilyenek vagyunk.

56. Egy ember egész életében az ideális partnert kereste. Gazdag
lett és híres, de egyedül maradt. Amikor megöregedett, megkérdezte ôt egy
riporter, sikerrel járt-e a keresgélése, mire ô ekképpen válaszolt: „Igen,
megtaláltam az igazi párom. Amikor harmincéves voltam, akkor találkoztam vele.
De sajnos ô is az ideális partnert kereste!”

57. Rendre elkövetünk egy hibát: kívül keressük a szeretetet –
azt akarjuk, hogy bennünket szeressenek. Csakhogy nem kaphatok több szeretetet,
mint amennyit magam képes vagyok adni.

58. Vannak emberek, akik félnek az egyedülléttôl, társ nélkül
életképtelennek tartják magukat, úgy érzik, nem tudnak egyedül boldogok lenni,
és azt remélik, hogy egyedüllétük megszûnik, mihelyt egy másik emberrel élnek
együtt. Két boldogtalan ember azonban nem lesz csupán azáltal boldog, hogy
együtt él, különösen nem akkor, ha ehhez még az a félelem is társul, hogy a
másikat elveszíthetem. Az igaz szeretet nem félelemre épül.

59. Ha megtanulom, elsajátítom az egyedüllét mûvészetét, akkor
tiszta öntudadtra ébredek, az egy-létbe jutok. Ebben a tudatban intenzív és mély
kapcsolatba kerülök másokkal és rajtuk keresztül a mindenséggel, mely kapcsolat
nem a gondolkodás révén jön létre, hanem a létezés minden szintjét átfogja.

60. A társkapcsolat értelme abban rejlik, hogy a partner
szembesít a hiányosságaimmal, megmutatja, hol nem vagyok még egészséges.

61. Az igaz szeretethez vezetô úton az elsô lépés, hogy úgy kell
a másikhoz odafordulni, hogy érte semmi jutalmat ne várjak, és magából az
odafordulásból nyerjek magam számára boldogságot és megelégedettséget. Ha mégis
kapok valamit, akkor az egy plusz ajándék.

62. A tartós szeretet feltételei: csodálat, mindkét felet
lelkesítô feladat, megértés.

63. Keressük az ideális partnert, s közben megfeledkezünk arról,
hogy a rezonancia tövénye értelmében csak akkor tudjuk magunkhoz vonzani az
ideális partnert, ha elôbb mi magunk válunk ideális partnerré. Így tehát az a
társ, akivel e pillanatban éppen együtt vagyunk, pontosan az ideális társunk,
minthogy éppen azt a leckét kínálja nekünk, melyet még meg kell tanulnunk ahhoz,
hogy valóban ideális társak legyünk.

64. A szeretet olyan, mint egy magányos hegyi kunyhó, amelyben az
ember csak azt találja, amit magával visz.

65. Az egyedüllét olyan feladat, melyet minden ember valamikor
önmaga elé állít, és amely elôl nem lehet megfutamodni: meg kell oldania. Ez nem
azt jelenti, hogy remetévé kell válni, az egyedüllét nem fájdalmas magány vagy
izoláció.

66. Az ideális társat csak akkor tudom megtalálni, ha elôbb magam
is ideális társsá válok. A nagy szerelmet csak akkor találom meg, ha önmagamban
felfedezem. Ekkor ugyan már nincs szükségem kívülrôl jövô szeretetre,
szerelemre, ám csak így tudom lehetôvé tenni, a rezonanciatörvény szerint csak
ekkor tudom magamhoz vonzani.

67. A másik féllel folytatott viták végsô soron önmagamhoz
vezetnek el. Ekképpen a partner, aki mellett megmaradok, mert szeretem, ideális
társ számomra. Én pedig az ô számára. Együtt haladunk az önmagunk felé vezetô
úton.

68. Ha a szeretetben boldog akarok lenni, két dologtól kell
megszabadulnom: attól a félelemtôl, hogy nem fognak eléggé szeretni, és attól a
vágytól, hogy a másikat birtokoljam. Aki ugyanis fél és birtokolni akar, végül
mindent elveszít.

69. Ahhoz, hogy rátaláljak az igaz szeretetre, elôször fel kell
ismernem Istent az emberben, éspedig minden emberben.

71. A szeretet a mi valóságos létünk, ezért nem kell és nem is
tudjuk megtanulni, csupán engednünk kell, hogy bennünk létezzen.

72. A harmónia törvénye nemcsak a természetben mutatkozik meg,
hanem mindennapi életünkben is, mindabban, ami velünk történik:
társkapcsolatunkban, munkánk során, betegségben és szenvedésben éppúgy, mint az
egészségben és a boldogságban. Valahányszor az ember önhatalmúlag megzavarja a
harmóniát, ez a törvény haladéktalanul kiegyenlít.

Földangyal fórum

Ki van itt?

Jelenleg 1 felhasználó és 3 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • CyrusPet