Belépés

CAPTCHA
Ez a kérdés annak tesztelésére szolgál, hogy Ön egy valós személy, nem pedig egy spam robot. Kérem írja be a karaktereket az alábbi boxba:
Image CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.

Itt írhatsz nekem

A boldogság hormonjai

                   
 

Minden ember valahol arra törekszik, hogy jól érezze magát, hogy boldog legyen. Természetesen az, hogy kinek mi okoz boldogságot egyénenként eltérő és ezáltal az is, hogy ki hogyan éri azt el.

A kutatók a magukat jól-érző emberek vérében az átlagosnál magasabb szerotonin- és dopamin szintet találtak, ezért a boldogságot és az örömérzetet legfőképpen ennek a két vegyületnek tulajdonítják.

A depresszióra hajlamos személyeknél azt tapasztalták, hogy e vegyületek koncentrációja, vagy az azokat érzékelő sejtek (receptorok) száma, kifejezetten alacsony. A szerotonin és a dopamin az  agyi ingerület átadásában játszik szerepet. Feladatuk az idegsejtek közötti kapcsolatok elősegítése. Ezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ezeknek a hormonoknak a jelenléte boldogságot, örömöt okoz, hiányuk pedig boldogtalansághoz, csalódottsághoz és depresszióhoz vezet.

Ezzel elégedetten hátra is dőlhetnénk, hiszen a kezünkben van a megoldás. Megtaláltuk azokat az agyban felszabaduló vegyületeket, melyek jelenlétében boldogság, hiányában pedig a szomorúság érzése tapasztalható.

Elég, ha a depresszióban szenvedő betegek szervezetében visszaállítjuk e vegyületek megfelelő koncentrációját, s a depresszió megszűnik?

Vagy reggelente csak be kell kapnunk a kötelező vitaminturmix mellé egy boldogság-tablettát és az egész napra örömet biztosít?

Hogy ez mennyire nem ilyen egyszerű, azt a gyógyszeresen kezelt, mégis újra és újra depresszióba eső honfi- és embertársaink nagy száma bizonyítja.

De ez egy másik téma, ebbe most nem mennék bele. Inkább ezekről az örömhormonokról szeretnék bővebb ismeretekkel szolgálni. Többek között arról, hogy melyek ezek a vegyületek és mit érdemes tudni róluk.

Szerotonin

Maurice M. Rapport, Arda Green és Irvine Page izolálta és nevezte el 1948-ban. A farmakológia 5-HT-nek nevezi. A tudomány szerotoninnal kapcsolatos tudása meglehetősen hiányos, de úgy hiszik, hogy az fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, valamint az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotonin-szint minden bizonnyal közrejátszik a depresszió, migrén, fülzúgás, fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom), bipoláris zavar, valamint idegi zavarok kialakulásában.
Gondoltad volna, hogy….

*      a szerotonint főként a gyomor-bél rendszer állítja elő?
*      legnagyobb része a vérlemezkékben és az agyban (főként a hipotalamuszban) tárolódik?
*      a triptofán nevű aminosavból jön létre, rövid metabolizációs folyamat révén?

A folyamatban két enzim vesz részt, név szerint a triptofán hidroxiláz és a DOPA-dekarboxiláz. A triptofán hidroxiláz két formában létezik és bizonyított, hogy kapcsolatban áll az idegességgel, depresszióval és a premenstruációs szindrómával. A szájon át és intravénásan bevitt szerotonin hatástalan, mert nem jut át a vér-agy gáton, bár az 5-HTP képes erre.

(Talán most felmerülhet benned, hogy akkor minek is az antidepresszáns? Emlékeztetőül leírom, hogy az SSRI típusú gyógyszerek, úgy hatnak, hogy a szerotonin visszavételt gátolják és így ez által tud megemelkedni a szint. Tehát nem szerotonint tartalmaznak.)

Bomlástermékei közül az egyik az 5-hidroxiindolecetsav, mely a vizelettel távozik a testből. A szerotonin és az 5-HIAA bizonyos tumornál és ráknál extrém mértékben távozik a vizelettel, s így közvetetten alkalmas e betegségek teszteléséhez. Mint a többi neurotranszmitternél, az 5-HT-nél is nehéz pontosan behatárolni, hogy miként hat a hangulatra, tudatállapotra és a tudatosságra.
Érdekes kutatások születtek arról, hogy mitől csökken a szerotonin-szint
Éjszakai munka

Egy Argentínában végrehajtott kutatás szerint azoknak az embereknek, akik két műszakos munkarendben dolgoznak alacsonyabb a szerotonin szintjük. Ez rosszabb közérzethez és egészségtelen alváshoz vezet.

A kutatást egy Carlos J. Pirola nevű kutató orvos végezte el összesen 683 férfin. A kutatásban 437 nappali munkarendben dolgozó férfit hasonlítottak össze 246 két műszakos munkát végző férfival. A nappali illetve éjszakai munka reggel illetve este 6-kor kezdődött és a vizsgálat ideje alatt egy férfi sem változtatta meg ezt a rendet.
Az eredmény szerint a szerotonin mennyisége jelentősen  csökkent az éjszaka dolgozó emberek szervezetében. A nappali munkát végző emberek testében viszont sokkal magasabb volt az üzenetvivő anyag szintje. A vizsgálat során megfigyelték, hogy az alacsony szerotonin-szint előidézhet dühöt, depressziót és félelmet. Azoknál, akik az éjszakai munkarendben dolgoztak ezek a tünetek nagyobb számban jelentkeztek.
Klimax és a premensturális szindróma

A klimax előtti időszakban is előfordul, hogy a nők kívánósak lesznek és bizonyos ételek után sóvárognak. Ezért a hormonháztartás a felelős. Az ösztrogén csökkenésével azonban a szerotonin-szint is csökken, s úgy tartják, ez okozza a hangulatváltozásokat. A szervezet megpróbálja emelni a hormon szintjét úgy, hogy az egyes ételek iránti vágyat növeli.

A menzesz bekövetkezését megelőző 7-10 napban jelentkező szomatikus, kognitív, hangulati-emocionális és magatartási változások összességét premenstruális szindrómának nevezzük. A jelenlegi álláspont az, hogy a tünetekért a nemi hormonok és a szerotonin kölcsönhatása a felelős. A pontos patomechanizmus megismerése azonban még várat magára. Az ösztrogén anyagcsere kóros eltéréseinek a szorongás, a feszültség és a hostilitás, a progeszteronnak a depresszió, a libidócsökkenés kialakulásában tulajdonítanak kóroki szerepet. A nemi hormonok hatnak a szerotonin idegsejtbe történő visszavételére és a sejten belüli forgalmára, ezáltal befolyásolják a centrális szerotonin aktivitást. A premenstruális szindrómában a vérlemezkékben csökkent szerotonin visszavételt találtak.
Túlzott evés és csökkent szerotonin-szint?

Arra is van bizonyíték, hogy nehezebb az étvágyat kordában tartani télen, mint nyáron és van összefüggés a téli depresszió és a szerotonin-szint csökkenése között. Amikor a szerotonin egy bizonyos szint alá csökken, akkor az agyad azt hiszi, hogy éhezel és utasítást ad a zabálásra. Egyes kutatók kifejezetten úgy gondolják, hogy direkt összefüggés van a túlzott evésből származó elhízás jelensége és a csökkent szerotonin-szint között. A túlsúlyos emberek ilyen állapotban szinte kényszert éreznek, hogy egyenek. Amint „belövik az adagjukat” és a szénhidrát bevitel időlegesen megemeli a szerotonin-szintet, úgy jobban érzik magukat, de ez csak időleges állapot. Dr. Albert Stunkard, a Pennsylvania Egyetem professzora úgy gondolja, hogy akik éjjel rájárnak a hűtőszekrényre, azok azt próbálják elérni, hogy a megemelkedett szerotonin segítségével aludni tudjanak. Más szavakkal, sok téli szomorúságtól szenvedő ember veszi igénybe a szénhidrátos ételeket, hogy jobban érezze magát. Gondoljunk csak a csokira, sütire, pékárura!
Bipoláris zavar - ha fent, ha lent: alacsony szerotonin-szint

A kutatók csökkent szerotonin-szintet találtak a bipoláris zavar mindkét fázisában. A várakozásokkal ellentétben, a mániás fázisban is alacsony szerotonin szinteket mértek. Ezek az eredmények látszólag ellentmondásosak, azonban a biokémia atyjainak - úgy tűnik - mégis sikerül megmagyaráznia a szerotonin elméletet: feltételezésük szerint az alacsony szerotonin szint előkészíti a terepet a hangulatzavar számára és egy másik idegi jelátvivő anyagtól függ, hogy depresszió vagy mánia alakul-e ki.
Mivel növelheted a szerotonin-szintet?
Testedzés

A testedzés már a „lerágott csont” kategóriába tartozik weboldalunkon. Mégis nem győzzük hangsúlyozni jótékony hatását. Ismétlés a tudás anyja, tartja a közmondás, így adva van a feladat, hogy mit kell megjegyezni és elkezdeni alkalmazni.

A testedzés is egyfajta stressz a szervezet számára. Ugyanakkor, ha ez a testedzés a személy számára megfelelő és nem haladja meg a képességeit, nem terheli túl, akkor szervezete elkezd alkalmazkodni ehhez a rendszeres stresszhez és a stressz válaszban részt vevő anyagok termelését növelni fogja. Ilyen pl. a noradrenalin és a szerotonin. Így hosszú távon a sportnak pozitív hatása lesz az idegrendszerre. A Mayo klinika kutatásai szerint ópiátok is felszabadulnak, melyek jó közérzetet biztosítanak, csökkentik a fájdalomérzetet és a fáradtságérzetet, és gátolják a szervezetben a stressz választ, amit általában szorongásos tünetként szoktunk megélni. Ezek a vegyületek számos depresszív tünetet enyhítenek, mint pl. szomorúság, rosszkedv, szorongás, feszültség, fáradtság, kimerültség, harag, düh, önbizalomhiány és a reménytelenségérzés.
Tejsavó fehérje

A tudósok úgy vélik, hogy az étkezés által megnövelt triptofán szint képes növelni az agy szerotonin-szintjét.

Egy tanulmány megvizsgálta, hogy az alfa-laktalbumin - ami a tejsavó fehérje egyik fő része és nagyon magas triptofán tartalma van - növeli-e a vér triptofán szintjét, valamint csökkenti-e a depressziót és a kortizol szintet olyan stresszre érzékeny alanyoknál, akiket akut stressz-terhelésnek tettek ki. Nem elfelejtendő persze, hogy a tejsavó fehérje feldolgozási módjától függ az alfa-laktalbumin szint és a tejsavó fehérje egyéb fontos összetevőinek szintje. A kutatók 29 "stresszre igen érzékeny" és 29 "stresszre kevésbé érzékeny" személyt vizsgáltak kísérletükben, amely placebo-kontrollált, dupla-vak rendszerű volt, tehát sem az alanyok, sem az orvosok nem tudták, hogy ki kapott hatóanyagmentes placebot és ki valódi laktalbumint. A teszt résztvevőit terhelésnek tették ki a tejsavó fehérjében található alfa-laktalbumin, illetve nátrium-kazeinát (egy másik tej-forrású fehérje) tartalmú étkezési program követése után. A kutatók az ily módon történő táplálkozás által befolyásolt változásokat figyelték a vér triptofán szintjében, és annak arányát a többi nagy semleges aminosavhoz képest, valamint a változásokat a közérzetben, a pulzusban és kortizolszintben, amely adatokat felmértek az okozott stressz előtt és után is.

Elképesztő módon a vér triptofán szintjének aránya a többi aminosavhoz képest 48 százalékkal magasabb volt az alfa-laktalbumin kúra után, mint a kazeines fajta után. Ehhez az eredményhez társult még a kortizol szint csökkenés, valamint a magasabb prolaktin koncentráció.

Mivel a depresszió csökkenését is kimutattak a teszt alanyai között, arra következtettek, hogy a triptofánnal dúsított fehérje fogyasztásakor megemelkedik a vér triptofánszintje, aminek köszönhetően az alanyok jobban tudják kezelni a stresszes helyzeteket, feltehetően az agy szerotonin-szintjének a megemelkedése által.
Szerelmi együttlét

A szeretkezés utáni eufórikus érzés oka, hogy az idegrendszer intenzív működése következtében a szervezet - az élvezet hatása alatt – szerotonint és dopamint választ ki. Ezek doppingolják az agyat, majd fokozzák a vérkeringést, ezzel előidézve egy általános „nagyon jól érzem magam” állapotot.
B5-vitamin

Mivel a B5-vitamin a szerotonin és az acetilkolin termelését támogatja, a kutatások azt sugallják, hogy memóriát és a koncentrációképességet javító hatásán felül a szorongás, a depresszió és a stressz kezelésekor is hasznos lehet. A B5-vitamin szerotonin termelést serkentő hatása a migrénes fejfájások kezelésekor is segítségünkre lehet.
Folsav

Klinikai vizsgálatok során a depresszióban szenvedő nők 31-35%-ánál mutatták ki a folsav hiányát is. Idős emberek esetében ez az érték jóval magasabb is lehet. A folsav hiány következtében csökken a szerotonin-szint az agyban, mivel a folsav a szerotonin szintézis egyik lépésének nélkülözhetetlen közreműködője.

Számos gyógyszer, többek között az aszpirin, a barbiturátok, a görcsoldók, az orális fogamzásgátlók idéznek elő hiányt a táplálékkal bevitt folsav felszívódásának gátlásával. A folsav hiánya a depresszió mellett szorongást, apátiát, tébolyodottságot okozhat.
B6-vitamin

A szerotonin szintézis másik nélkülözhetetlen eleme. A folsavhoz hasonlóan a depressziós embereknél a B6-vitamin szintje is jellegzetesen alacsonyabb a normálisnál.

A fogamzásgátló szedés az egyik legfontosabb hiányt előidéző tényező.
A jóga és a meditáció

Az elmúlt néhány évtizedben több mint ötven ország háromszáz egyetemén és kórházában végeztek kutatásokat a jóga és a meditáció egészségre gyakorolt hatását illetően. A kutatások bebizonyították, hogy a meditáció hozzájárulhat az egyén élettani, pszichológiai és lelki egészségéhez. Ennek az a magyarázata, hogy a meditáció során az agyhullámok alfa állapotba kerülnek, mely a tudatnak azon szintje, ami a gyógyulást segíti. Tudományos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a meditáció csökkenti a vérnyomást, enyhíti a fájdalmat és a stresszt. Egyre több ember – beteg és orvos egyaránt – kezdi értékelni és a gyakorlatban megtapasztalni a meditáció előnyös hatásait. Jóformán mindenki, aki egy bizonyos ideje már gyakorolja a jógát és a meditációt, pozitív változásokat figyelhet meg szemléletmódjában és erőnlétében. A jóga és a meditáció számos élettani előnye mellett úgy tartják, hogy megnöveli a szerotonin termelést. A jóga légző gyakorlatok segítségével az egyénnek lehetősége nyílik légzése kontrollálására, ami a pánikroham esetén nagyon hasznos lehet.
Napfény

A napfény optimalizálja a szerotonin-szintet, ezért kiváló hangulatjavító. Délelőtt tizenegy óra előtt és tizenöt óra után kifejezetten ajánlatos a napfényen tartózkodni, mert ez a természetes "energiatöltő állomásunk" kimutathatóan antidepresszáns hatású. Természetesen nem csak a betegeknek, az egészségeseknek is ajánlható.Sajnos, ha kevés a fény, a szervezetben termelődő szerotonin gyorsabban lebomlik.

Magam is azok táborába tartozom, aki tavasszal a természettel együtt ébred. Tehát magam részéről igazolni tudom, hogy a napfény jótékony hatással van a hangulatomra. A testedzésről nem is beszélve. Ha kimaradna egy hosszabb időszak, már nem ugyanolyan lenne a közérzetem.

A kutatók úgy tartják, hogy a szerotonin hiánya fontos szerepet játszhat a depressziós állapot kialakulásában. Ha valakinél sérülékenyebb a rendszer, akkor ennek talaján kialakulhat a szerotonin-szint csökkenése, és emiatt felléphet a depresszió. Sajnos a hétköznapi ember számára nem áll rendelkezésre olyan mérőeszköz, amellyel meg tudná mérni a szerotonin-szintjét és követni tudná annak pontos hatását szervezetére. Ugyanakkor nem árthatunk magunknak, ha a fent javasoltakat kipróbáljuk és kitapasztaljuk, hogy mi az, amitől jól érezzük magunkat. Ahhoz, hogy eredményt is érjünk el kitartásra is szükség van.

Dopamin

A legújabb kutatások szerint az agyban létezik egy boldogságközpont elnevezéssel illethető terület. Ennek működésében nagy szerepet játszik a dopamin nevű neurotranszmitter is, amit emiatt - a szerotonin mellett - szintén boldogsághormonnak neveznek.

Egy magyar kutatóorvos leírása szerint az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki. Az itt felszabaduló dopamin más ideghálózatokra, az ott jelen lévő dopaminra érzékeny jelfogókra hatva váltja ki ezt az érzetet. Tehát ezen ideghálózatok működését a dopamin úgy befolyásolja, hogy az ember belső énjében az elégedettségérzés, a nyugalom, a boldogságérzet kerekedik felül.

Ez a pálya izgalomba jön, ha pl. finom ételeket eszünk. A nyelven lévő íz érzékelő sejteken keresztüljutó inger továbbfut és az ún. limbikus rendszerben dopamint szabadít fel, ami örömszerzést okoz. De az érzéki örömök (például a szexuális élmények) szintén izgalomba hozzák ezt a „jutalmazási hálózatot”, és dopamint szabadítanak fel, amelyek hatására valódi boldogságot érzünk.

Úgy tűnik ez azt a célt is szolgálja, hogy ismételt vágy keletkezzen a táplálkozásra és a szaporodásra, ami a létfenntartás, illetve a fajfenntartás elemi feltétele. Az emberi teremtmény agya így a saját létének és fajának fenntartását egy jutalmazási rendszerrel kapcsolta össze.

A közvetlen örömérzés különbözik a boldogságtól. A boldogságérzéshez ugyanis a múltban elraktározott örömérzéssel vagy múltbeli boldogságérzéssel összekötött emlékképek és/vagy a jövőben várható örömteljes vagy boldog perspektíva is kell. (Aki már megtapasztalta a depresszió mély, kilátástalan, sötét bugyrait az tudja, hogy ilyenkor olyan távol áll tőle a boldog jövő perspektívája, mint Magyarországtól Új-Zéland.)

A boldogság emlékképei – és feltehető, hogy a ragyogó jövő várakozásai is – nagy mennyiségben szabadítanak fel dopamint a limbikus rendszerben. Az már kísérletileg is bizonyított állítólag, hogy az egykoron elraktározott és kellemes érzéseket is tartalmazó emléknyom előhívása az akkor észlelt boldogságérzést is ki tudja váltani (bár kisebb intenzitással).

Vizsgáljuk meg még közelebbről a dopamint!

Csökkent dopamin szint

Mik a tünetek?

A dopamin egy serkentő és gátló neurotranszmitter is egyben, attól függően, hogy mely receptorhoz kapcsolódik. A tirozin nevű aminosavból származik. Érdekes, hogy a dopaminról is úgy tartják, hogy alacsony szintje okozhat depressziót, az elégedettség érzés elvesztését, függőségeket, sóvárgást, erőszakra való hajlamot, alacsony libidót, gyenge figyelmet és koncentrációt. Ha kevés a fizikai vagy mentális energiád, gyakran vagy fáradt, kevésbé vagy lelkes, a motivációd alacsony szinten van, könnyen felszedsz plusz kilókat, pörgető ételek és italok után vágysz, mint kávé, cukor, kóla, akkor lehetséges, hogy alacsony a dopamin szinted.

Általánosan elmondható, hogy a dopamin szintet csökkenti a stressz, bizonyos antidepresszánsok, drog használat, tápanyagban szegény táplálkozás és a rossz alvás, valamint az alkohol, a koffein és a cukor is csökkenti a dopamin aktivitást az agyban. Ördögi körbe kerül az, aki ezen „ételek” után vágyódik, melyek úgy tűnik tovább csökkentik a dopamin szintet, de legalábbis hosszú távon nem emelik.

Senki ne essen kétségbe amiatt, hogy a dopamin szintjével gond van, hiszen sok az átfedés a csökkent szerotonin- és dopamin szint kapcsán, így más választás nem lévén, mindenki bízza a kezelést az orvosára! Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan módszerek, melyekkel mindenkit egyesével ki fognak vizsgálni, hogy vajon a szerotonin vagy a dopamin szintjére ható gyógyszert adjanak-e. Az orvosok annyit tehetnek, hogy felírják azt, amelyiket a tünetek alapján jónak gondolnak, és ha használ, akkor a beteg javulást tapasztal, ha nem, akkor mehet tovább a gyógyszerpróba.

Fussuk át még egyszer, mik lehetnek mindkét hormon esetében (szerotonin és dopamin) a csökkent szint tünetei:

·    Étvágybeli változások

·    Libidó zavarok

·    Depresszió

·    Hangulati zavarok

·    Édes és/vagy pörgető ételek, italok utáni sóvárgás

·    Erőszakra, agresszióra vagy dühre való hajlam

·    Motiváció csökkenése stb.

SSRI antidepresszánsok és csökkent dopamin szint

Némi kis kémia szükségeltetik ahhoz, hogy megértsük, hogyan tompítják az SSRI típusú antidepresszánsok a depressziót és egyben a szexuális vágyat is. A szerotonin szintje az agyban befolyásolja a hangulatot, ezt már tudod. Ha több szerotonin áll rendelkezésre, az agysejtek kommunikációja javul, s ettől, nem egészen világos okoknál fogva, csökken a depresszió, a szorongás és a krónikus kishitűség.

Csakhogy miközben az SSRI-k fokozzák a szerotonin jelenlétét az agyban, visszafogják a dopamin működését. A dopamin valamiképpen összefüggésben áll a szexuális vággyal.

Mivel a lényeg a dopamin-szintben rejlik, minden dopaminra ható szer szóba jöhet ilyenkor, hogy orvosolja a szexuális zavarokat. A Buspar (magyar márkaneve Spitomin) nevű szorongásgátló állítólag szintén csökkenti a szexuális problémákat (de álmatlanságot okozhat). Ugyanide sorolható a Zyban nevű, a dohányzásról való leszokást megkönnyítő szer, amelynek összetétele egyébként teljesen azonos a Wellbutrinnal (a bupropion, a Wellbutrin hatóanyaga), kizárólag a dopamin-szintet fokozza, ezért hatásos lehet SSRI-kkel együtt alkalmazva. Sajnálatosan, mint a legtöbb dopamin-szer, álmatlanságot és túlpörgést okozhat az arra hajlamosakban. Egyes orvosok javasolják a Ritalinnal (methylphenidate) való kísérletezést is.

Jó nagy kutyulás folyhat ilyenkor odabent. Az ember beveszi az SSRI-t, ettől nem megy a szex vagy a csúcsra jutás, majd kezelvén ezt a problémát, adnak neki dopamin növelő gyógyszert. Végül is a lényeg, hogy az ember fia vagy lánya munkaképes legyen, tehát a fő probléma ezáltal minden bizonnyal megoldódik. A nyugati orvoslás tüneti kezelésének tipikus példája. Az is említésre méltó, hogy szerepel olyan írás, mely feltárja, hogy férfiaknak korai magömlésre SSRI antidepresszánst írnak fel a fentebb ismertetett hatás miatt.

A dopamin szint befolyásolja a döntéshozást?

A Current Biology szerint a dopamin befolyásolja az emberek egyszerű és komplexebb döntéseit is, az esti vacsorától a gyermekvállalásig minden szinten. Az emberek sokkal bonyolultabb döntéseket hoznak, mint az állatok: hivatást kell választani, eldönteni, hová menjünk nyaralni, mikor vállaljunk gyermeket.

Brit kutatók ezen döntések mozgatórugóját próbálták felderíteni a dopamin szerepének tanulmányozásán keresztül. Úgy találták, amikor fontos döntések előtt mérlegeljük a különböző lehetőségeket, a dopamin jelzi a jövőbeni lehetséges eseményektől várható örömérzést" - magyarázta Tali Sharot, a Londoni Egyetem kutatója, a közlemény szerzője. Ez nem kizárt, hiszen hányszor csattanunk fel egy esemény kapcsán, hogy: „Jajj, alig várom már …” - és mosolyt csal az arcunkra az elkövetkező esemény, igaz?

Sharot és munkatársai megállapították, hogy azon kísérleti alanyok körében, akik ún. levodopát (egy dopamin szintet növelő gyógyszert) kaptak, fokozódott a nyaralást előre elképzelt örömérzete. Az érzés megerősödése 24 órán át kitartott, és a levodopát kapók csaknem 80 százalékában megfigyelhető volt. A szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy a hatása akár hetekig-hónapokig is tarthat. A vizsgálat segít megérteni a döntéshozás folyamatát. Úgy tűnik ugyanis, hogy az egyes neuropszichiátriai kórképekben megváltozott dopamin szint befolyásolja a jövőbeni eseményektől elvárt örömérzés mértékét.

Az alkohol és a dopamin

Az eufória állapotának az előidézésében a dopamin rendszer játszik fontos szerepet. Egy bizonyos dopaminerg pályának alapvető szerepe van az addiktív szerek megerősítő és jutalmazó hatásának a kialakulásában. Az italfogyasztás után kialakuló magas acetaldehid szint fokozza a szabadgyök képzésen keresztül a szervkárosodások rizikóját, megváltoztatja a neurotranszmitterek anyagcseréjét, fontos szerepet játszik az addikció, a tolerancia és a mentális károsodások kialakulásában. Nem véletlenül mondják rá, hogy idegméreg. Valószínűleg az alkoholfogyasztásban is az a jó, ha az arany középút érvényesül.

Az alkoholfogyasztás fő motiváló tényezője általában az eufória elérése. Az eufória sajnos van, akinél nem az egyetlen oka az alkohol fogyasztásának, hanem az egyén pszichiátriai nehézségeinek a leküzdésére, mint a szorongás, félelemérzések vagy a megvonási tünetek mérséklésére is szolgálhat. Nem véletlenül, hiszen az alkohol bizonyos pályarendszerekben dopamin kibocsátást fokozó, ez a hatás az örömszerzés centrumában kifejezett. Az alkohol nem csak a dopamint befolyásolja, hanem a szerotonin és a noradrenalin anyagcserét is.

Súlyos dopamin szint csökkenés: Parkinson kór

A Parkinson kór elsősorban mozgászavarral járó megbetegedés. Általában az öregkor betegsége, előfordulása az életkorral nő, férfiakon kb. másfélszer gyakoribb, mint nőkön. A dopamin csökkent termelése okozza, amely a dopamin termelő sejtek fokozatos pusztulása miatt jön létre. Emiatt romlik a mozgás szabályozó képessége, a mindennapi élet  tevékenységei egyre korlátozottabbá válnak. A tünetek megjelenésekor az agy dopamin szintje már csak 20%-a a normálisnak. A dopamin szint csökkenésével a többi ingerületátvivő fehérje anyagcseréjének egyensúlya is egyénenként különböző mértékben felborul, mely a mozgászavar mellett egyéb változatos tüneteket okoz.

A dopamin termelő sejtek pusztulását kiváltó pontos ok a kiterjedt kutatások ellenére sem ismert. A jelenlegi álláspont szerint genetikai hajlam talaján komplex környezeti ártalmak együtthatására kezdődik el a sejtpusztulás, melynek üteme egyéni.

Ezek után felmerült bennem a kérdés, hogy ha a csökkent dopamin szint depressziós  tünetekhez vezet, akkor vajon minden Parkinson kóros depressziós?

Nos, úgy találják, hogy van összefüggés. De nem minden Parkinson kóros depressziós. A tévhitekkel ellentétben a Parkinson-kór nemcsak a mozgással kapcsolatos képességeket érinti, hanem számos esetben kihat a hangulati és szexuális életre, az alvásra, a gondolkodási képességekre, illetve a szív- és érrendszerre is. A betegek véleménye szerint az egyik legfontosabb és legzavaróbb velejárója a betegségnek a depresszió megjelenése. A depresszió nemcsak azért képes a beteg életét negatívan befolyásolni, mert időnként frusztrációval vagy bűntudattal párosul, hanem azért is, mert rontja a beteg mozgásteljesítményét, a környezetével való kapcsolatát, ami által a hozzátartozók fizikai és lelki megterhelése jelentősen megnőhet.

Parkinson-kór és a depresszió kapcsolatának vizsgálata során számos kérdés és probléma merült fel. Többek között az, hogy vajon a depresszió a Parkinson-kór egyik tünete vagy pedig a megromlott mozgásteljesítmény váltja ki a mélyebb fekvésű hangulatot?

Az utóbbi évek kutatásai bizonyították, hogy a betegek több mint 20%-ban a betegség megjelenése előtt már évekkel kialakul a depresszió. Továbbá számos tanulmány bizonyította, hogy a Parkinson-os betegeknél sokkal kifejezettebbek a depressziós tünetek, mint azoknál az embereknél, akik más betegségből kifolyólag hasonló fokú mozgáskorlátozottságban szenvednek. Képalkotó és szövettani vizsgálatok pedig arra mutatnak rá, hogy a hangulatért felelős agyi struktúrák egy része már a betegség korai fázisában is érintett lehet. E megfigyelések alapján feltételezhetjük tehát, hogy a szaglászavar, az alvászavar és a kockázatkerülő életvitel mellett a depresszió a Parkinson-kór egy korai megjelenési formája lehet, azaz szoros kapcsolatot mutatnak egymással.

Más jellegű probléma, hogy a depresszió felismerése a Parkinson-kórban gyakran nehéz feladat lehet, mert számos depressziós tünet átfedést mutat a Parkinson-kór tüneteivel. Az alvászavar, a koncentráló képesség csökkenése, a fáradékonyság, a meglassult mozgáskézség, a mimika csökkenése a depresszióra és a Parkinson-kórra egyaránt jellegzetes tünetek lehetnek. Éppen ezért a hozzátartozók elmondása és a beteg szubjektív érzései alapján lehet csak ilyen esetekben a depresszió diagnózisát felállítani.

Dopamin szint növelése

Ételek, melyekről úgy tartják, növelik a dopamin szintet

A tirozin tartalmú - és ezáltal - dopamin növelő élelemforrások a mandula, avokádó, banán, tejtermékek, limabab, tökmag és szezámmag. A dopamin könnyen oxidálódik. Azok az ételek, melyek antioxidánsban gazdagok, mint a gyümölcs és a zöldség segíthetnek megvédeni a dopamint használó neuronokat a szabad gyökök károsító hatásától. Ezért is javasolják a felvilágosultabb egészségügyi szakemberek a C és E vitamin szedését és egyéb antioxidánsokat.

Az olyan ételek, mint a cukor, telített zsír és a finomított ételek gátolják a megfelelő agyműködést és alacsony dopamin szintet okozhatnak. A koffeint szintén ajánlatos elkerülni főleg a depressziós és pánikbetegeknek. A koffein egy élénkítő szer, amely kezdetben felgyorsítja az ingerület átvitelt, emeli a szerotonin-szintet, és ideiglenesen feldobja a hangulatot.

Zene

Japán kutatók felismerték, hogy a zene hatással van a vér kalcium szintjére és a dopaminra. Megfigyelték, hogy az agyba szállított kalcium serkenti a dopamin szintézisét, amely gátolja a szimpatikus idegrendszer aktivitását, azaz csökkenti a vérnyomást. A kutatók megvizsgálták a zene hatását erre a biokémiai rendszerre.
12 hetes hím patkányokat használtak. Az állatokat zárt, hangszóróval felszerelt ketrecben helyezték el. A vérnyomást a kísérlet előtt többször is mérték, melyeknek átlagát vették figyelembe. A legpontosabb agyi vérnyomás értékeket az agykamrába ültetett kanulön keresztül, komputer segítségével regisztrálták.
Mozart egy művét játszották 120 percen keresztül ismételve 18-20 óráig.

Az az eredmény született, hogy a vérnyomás csökkenése mellett, a vér kalcium szintje valamint a dopamin is emelkedett az agy egy bizonyos területén. Arra a következtetésre jutottak, hogy a zene az agyi dopamin emelkedését a kalciumion segítségével éri el, ezúton képes hatékony vérnyomás csökkenést produkálni. Így feltételezik, hogy a zene minden olyan agyi betegségben hatékony, ahol a dopamin szint sérült. Ilyen sérülés okozza például a Parkinson-kór legismertebb tüneteit is. Ilyen betegek kezelésekor a zeneterápia képes a megmaradt idegsejtek dopaminjait megemelni, ezáltal javítani az egyén mozgását, érzelmi funkcióját és nem utolsó sorban életkedvét is.

Szerelem

Akik estek már szerelembe megtapasztalhatták, hogy valami pozitív irányba megváltozik bennük. Jobb lesz a kedvük, több energiával rendelkeznek, minden szebbnek tűnik, és értelmet kap és maga az élet is egyszerűen szebb lesz. Ez egyfajta eufórikus állapot, melyet az amfetamin rokonai, a dopamin és a feniletilamin idézik elő. A dopamin megemelkedett szintje lehet a felelős az ilyenkor (valószínűleg) téves képzetekért is, miszerint a szerelem tárgya a legszebb nő, illetve a legvonzóbb férfi a világon.

Magas dopamin szintre antipszichotikum

Az antipszichotikus hatású gyógyszerekkel a betegség legfőbb okát, a dopamin bizonyos agyterületeken fellépő túlműködését csökkentik, ez okozza ugyanis a betegség pozitív tüneteit: a gondolkodászavart, a hallucinációkat. Más agyi területen (például a homloklebeny területén) ugyanakkor dopamin hiányos állapot van, ennek köszönhetőek a negatív tünetek illetve a gondolkodás zavarai. Valamennyi jelenlegi antipszichotikum jellemzője, hogy a dopamin fokozott termelődése ellen hatnak. Általában skizofréniára adják az ilyen gyógyszereket, de nem minden esetben.

Mielőtt valaki beszedi ezeket a gyógyszereket, úgy gondolom joga van tudni a kockázatokról. Néha nehéz a döntés, hogy két rossz közül melyiket válasszuk. Vajon az a jobb, ha megszűnik a pszichés gond, de esetleg kialakul egy másik betegség? Egy szóval fontos tudni, hogy komoly és akár maradandó mellékhatásokat is okozhatnak az antipszichotikumok.

A mellékhatások elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy az antipszichotikumok olyan agyi területeken is meggátolják a dopamin hatásának érvényesülését, ahol arra szükség lenne. Így a mozgatórendszer dopamin gátlása miatt mozgás zavarok és nyugtalanság léphet fel, de emellett még sok egyéb mellékhatás. Az első generációs gyógyszerek tardív diszkinéziát, azaz akarattól független mozgászavart is okozhatnak. Ez leggyakrabban az ajkak és a nyelv görcsös, szabálytalan mozgásából, illetve a kezek és lábak csavarodó mozgásából áll. A tardív diszkinézia nem feltétlenül szűnik meg a gyógyszerek elhagyása után. A tartósan megmaradó tünetnek jelenleg nincs hatásos kezelési módja. Továbbá ezen gyógyszerek hajlamosítanak a cukorbetegségre: a clozapin és olanzapin használata esetén fokozott inzulin rezisztenciát és következményes cukorbetegséget figyeltek meg.

Pontosan nem lehet előre tudni, hogy kinél melyik mellékhatás alakul ki és kinél alakul ki maradandó mellékhatás. Természetesen vannak, akiknél alig jelentkezik mellékhatás, annak mértéke vagy milyensége elhanyagolható és együtt lehet vele élni. Mégis úgy érzem, mindenkinek jogában áll tudni, hogy milyen kockázatot vállal, ha ilyen gyógyszert szed.

Endorfin

Az endorfin nem kap olyan jelentős figyelmet a pszichés betegségek kapcsán. Pedig ez a hormon is hozzájárul a jó közérzethez, egyéb jótékony hatása mellett. Ezért is szeretném bővebben ismertetni a szerotonin és a dopamin után, mint a harmadik boldogsághormont.
Gondoltad volna, hogy az endorfin…

* Korlátozza a folyamatos fájdalmat
* Korlátozza a csokoládé és a lehetséges függést okozó anyagok iránti sóvárgást
* Korlátozza a stresszt és a frusztrációt
* Szabályozza a növekedési és a nemi hormonokat
* Húsz különböző fajtáját állítja elő a szervezet
* Csökkenti az evészavarokkal kapcsolatos tüneteket?

Sokan hallhattatok már arról, hogy a szex utáni derűs jó kedvnek köze lehet az endorfinhoz, de kevesen tudják hogy az endorfinok természetesen termelődnek egy sor tevékenység közben mint pl. a meditáció, mély légzés, nevetés, fűszeres étel evése, akupunktúrás vagy csontkovács kezelés közben. Talán még kevesebben tudják, hogy az endorfinok tulajdonképpen jók az egészségre nézve.

Habár hátravan még néhány kutatás a téma kapcsán, úgy tartják, hogy az endorfinok a következő négy hatással bírnak: erősítik az immunrendszert, enyhítik a fájdalmat, csökkentik a stresszt és késleltetik az öregedési folyamatot. A legaktívabb endorfin a béta-endorfin. A hipofízisben képződik, hatástartama relatíve hosszabb, mint a többi endorfiné és hatását a felszabadulás helyétől távolabb fejti ki, ezért neurohormonnak vagyis idegrendszeri mechanizmusra ható hormonnak tekintik. A tudósok azt találták, hogy a béta-endorfinok aktiválni tudják az emberi természetes ölősejteket, és erősíteni tudják az immunrendszert a betegségek ellen, valamint megölik a rákos sejteket. A béta-endorfin az, mely úgy tűnik a legerősebb hatással rendelkezik az endorfinok közül az agyra és a testre edzés közben. Ez egy olyan peptid hormon, mely főleg tirozinból alakul. A molekuláris felépítése nagyon hasonló a morfiumhoz, de másfajta kémiai tulajdonságokkal.

Az endorfinok fontos szerepe, hogy úgynevezett nyugtató receptorokkal működnek együtt, melyek a fájdalomcsillapításról ismertek és pl. a szülés során is a fájdalmak enyhítésére nagyobb mennyiségben szabadulnak fel. Ezek az analgézia-receptorok az agyban, a gerincagyban és más idegvégződéseken találhatóak. Az endorfinok akár 18-500-szor erősebbek lehetnek, mint bármely ember alkotta fájdalomcsillapító, és nem okoznak függőséget. Vajon mi lenne, ha nem lennének segítségünkre? Lehet, hogy elviselhetetlen lenne a fájdalomérzet?

Az endorfinoknak a szerelem mámorában is fontos szerepük van. Az endorfint szokás a „ragaszkodás szubsztanciájának” is nevezni, mert a kapcsolat stabilitását, biztonságérzést és  nyugalmat eredményez megnövekedett mennyisége. Ezek az anyagok nemcsak a testi és lelki fájdalmak csillapítását szolgálják, hanem jutalmaznak is. A művészi katarzis perceit éppúgy megédesítik, mint a hosszútávfutó küzdelmes magányosságát.

Nézzük meg, hogy milyen szerepet kapnak mindennapi életünkben!

Edzés, kocogás

A rövid intenzitású edzéssel ellentétben mint pl. a sprintelés vagy súlyemelés, a hosszú távú folyamatos edzés, mint a futás, hosszú távú úszás, aerobik, biciklizés, vagy terep síelés úgy tűnik hozzájárul az endorfinok megnövekedett termeléséhez és kibocsátásához. Ez egyfajta eufóriát eredményez, de legalábbis jobb kedvet, nyugodtabb idegrendszert.

Az endorfinok szintén hozzájárulnak, ahhoz amit jó néhány atléta „második szárnyként” emleget. Ahelyett, hogy fájdalmat vagy kimerültséget éreznének futás közben, az endorfinok segíthetnek nekik fürgének és energikusnak érezni magukat a verseny vége felé. William Straw belgyógyász orvos szerint bizonyos ponton még energikusabbnak érezhetik magukat és belehúzhatnak, amikor korábban úgy érezték már nem képesek erre. Ez az endorfin fröccs egyénenként különböző, valakinek 10 perc kell hozzá, de valakinek fél óra.

A folyamatos, legalább húsz percig tartó ritmikus, egyenletes mozgás különleges testi-lelki harmonizáló folyamatokat indít meg. A tudatállapot módusulásával az érzelmi tudat (jobb agyfélteke) aktivitása fokozódik, ez endorfin termelést indít, az immunfolyamatokat aktivizálja, sőt a stresszhormon szintet csökkentő sejtek működését is fokozza.

Az edzés elején a fizikai megterhelés zavaró stresszhatásnak teszi ki szervezetünket, de ez idővel csökken. Pl. a kocogás közben felszabaduló örömhormonok által létrejövő vidám kedélyállapot legyűri a stresszhatásokat. Dishman, Folkins, Sime valamint Goldwater kutatásai szerint az egyenletes ritmus fontos közérzetjavító eleme a kocogásnak.

Azt találták, hogy az izomanyagcsere az egyenletes terhelés hatására akár ötvenszeresére is emelkedhet, a szervezet anyagcseréje tíz-hússzorosára. A szíven átáramló vérmennyiség ötszörösére nőhet. Hosszú távon pedig a rendszeres terhelés hatására a pulzusszám csökken, a szív kapacitása nő, a vérnyomás csökken, a szívinfarktus előfordulási esélye csökken, a test zsírszövettartalma csökken, növekszik a védő koleszterin, és csökken az ártalmas koleszterin szintje. Csökken a trombózisveszély, nő a véren átáramló vérmennyiség, növekszik a hasűri szervek aktivitása, javul a csontozat mésztartalma, az immunaktivitás pedig leginkább a természetes ölősejtek számának és működési aktivitásának növekedésében mutatkozik meg. A testi működés egészségesebbé rendeződésén túl különleges hatással számolhatunk a kedélyjavító hormon aktivizálódása révén, javul a közérzet, csökken a szorongás és a kedvetlen, levert állapot.

Napfény, szolárium, több endorfin?

Az Amerikai Dermatológiai Akadémiai Folyóirat tanulmánya szerint a szoláriumozásnak pozitív hatása van a kedélyállapotra, a szervezetben keletkező endorfin miatt.
Steven Feldman, az észak-karolinai Wake Forest Egyetem dermatológusa szerint sok szolárium látogatónak nem az az elsődleges motivációja, hogy napbarnított bőrszíne legyen. Úgy véli, hogy inkább az UV- sugárzás kedélyállapotra gyakorolt pozitív hatása a fő motiváló tényező.

Feldman egy korábbi tanulmányában bebizonyította, hogy az UV-sugárzás hatással van az ember hangulatára. A szoláriumozók az UV- sugárzás után sokkal felszabadultabbnak érezték magukat, mint más fényforrásokat követően. A kutatásban részt vevő, rendszeres szolárium látogatók célirányosan azt a kabint választották ki, amelyik UV- fényt bocsátott ki, habár nem tudták, hogy a másik két fülke nem UV- sugarakat bocsát ki. Feldman szerint az UV- sugárzás hatása a kábítószer hatásához hasonlítható. Úgy véli, hogy a napfürdőzés során endorfin termelődik. Későbbi kísérletekben a csapat már egyfajta fájdalomcsillapító hatásról is beszámolt.

A végső bizonyíték a legutóbbi, 16 résztvevős kísérletből származik. A csoport egyik fele azelőtt rendszeres szolárium látogató volt (heti 8-15 alkalommal napfürdőztek). A másik 8 ember csak alkalomadtán (évente kevesebb, mint 12-szer) járt szoláriumba. Mindkét csoport felét Naltrexonnal kezelték, ami meggátolja az agyban az endorfin termelődését. A többi kísérleti alany azonban placebót kapott. A Naltrexon legmagasabb dózisa (15 mg) hatására a napimádók hamarosan elvesztették a szolárium iránti érdeklődésüket; a barnító szalon látogatásának gyakorisága esetükben csökkent. Sokan rosszullétre és növekvő idegességre is panaszkodtak, ami a dermatológusok szerint endorfin-elvonási tünetnek tudható be. Az alkalomszerű szoláriumozók esetében, akik feltehetően nem váltak függővé a szervezetben keletkező ópiumszerű vegyülettől, a Naltrexonnak nem volt mellékhatása.

A vizsgálati alanyok csekély száma ugyan kétségeket ébreszthet a tanulmány érvényességét illetően, Feldman azonban elképzelhetőnek tartja, hogy az endorfin termelődése ugyanúgy motiválja a napimádókat, mint a maratoni futókat. A különbség csak az, hogy a hosszútávfutóknak jelentősen meg kell dolgozniuk ugyanazért a hatásért, amit a szoláriumozók a barnító szalonban kapnak.

Ha igaz is a fenti állítás, miszerint a szoláriumozás során endorfin termelődik, akkor is érdemes mértéket tartani. Ugyanis az UV- sugárzás a bőr idő előtti öregedéséhez vezet és mostanra bizonyítottan növeli a bőrrák kockázatát.

Szerelmi együttlét

A szeretkezésnek stresszoldó, nyugtató hatása is van, ezt már biztosan olvastad. A jelenség magyarázata az orgazmus pillanatában felszabaduló endorfinokban (is) keresendő: a reflexek szintjén az öleléseknek valós lecsendesítő hatása van; majd pedig a szeretkezés, akárcsak bármilyen más fizikai erőkifejtés, megszünteti az izom-, az idegi és a pszichológiai feszültségeket.

A boldog érzés, melyet a szeretkezés után tapasztalhatsz az endorfin termelésnek köszönhető.  Sőt, az endorfin termelés 200%-kal növekedhet a szexuális együttlét elejétől a végéig. Friss kutatások összefüggést találtak az orgazmus és az endorfin termelés között, habár a fizikai kontaktus és nem csak maga a szex segíti az endorfin termelést az oxitocin nevű hormonnal együtt.

A két hormon együtt olyan, mint egy természetes ópiát és segítenek stabilizálni a kapcsolatot a szerelmes pár között, amely egyfajta „drog szerű” függőséget alakít ki. Habár sok oka lehet annak, hogy az emberek miért alakítanak ki szerelmi kapcsolatot, az endorfin lehet az egyik tényező.

A jó szex, az endorfinok és a fiatalság megőrzése között van kapcsolat. Egy 10 éves 3500 ember bevonásával készült vizsgálatban, Dr. David Weeks pszichológus azt találta, hogy azok a férfiak és nők, akik heti 4-5 alkalommal szerelmeskednek, 10 évvel fiatalabbnak látszanak, mint azok, akik csak heti kétszer élnek nemi életet. Dr. Weeks úgy hiszi, hogy az együttlétből fakadó élvezet döntő tényező volt a fiatalság megőrzésében. Mégis, a kutató úgy találta, hogy a kalandokból adódó szex nem mutatott ugyanolyan előnyöket, mint a szerelmes együttlét egy stabil kapcsolatban és nagyobb valószínűséggel segítette elő az öregedési folyamatot, sem mint hogy csökkentette volna.

Csokoládé és a chili paprika

Kimutatták, hogy bizonyos ételek növelik a szervezet természetes endorfin termelését. A csokoládé messze a legnépszerűbb endorfin serkentő étel a világon. A cukor, koffein és zsír mellett, 300 különböző összetevőt tartalmaz, pl. egy olyat is, ami utánozza a marihuána nyugtató hatását az agyra. Az endorfin termelése úgy hiszik, hozzájárul a csoki utáni jól érzethez.

Gondoltad volna, hogy a minél erősebb a chili, fogyasztásakor annál több endorfin termelődik?

A csokival ellentétben, a chili paprika is növeli az endorfin termelést a melegítő és csípő érzésen keresztül. A chili paprika nem mind egyformán készül. A piros paprika általában csípősebb, mint a zöld, és az erősebbek nagyobb magasságban nőnek és melegebb éghajlaton. A chilik különböző módon fejtik ki melegítő hatásukat. Néhány azonnal forróságot okoz vagy erősségük utólag érződik, néhány chili égető érzést okoz a torok hátsó részében, mialatt mások a nyelvet vagy az ajkat égetik. A chili paprika különbözik ízben, alakban és színben, de mind fontos vitaminokat és ásványokat tartalmaz, A és C vitamint, illetve kalciumot.

Habár minden chili endorfin termelésre késztet, különböznek a csípősségben: minél erősebb a chili, annál nagyobb az endorfin serkentő képessége. Megmérték a paprika erősségét a Shu mértékegységgel (Scoville heat units) és megállapították, hogy az ancho chili 900-1500 Shu, jalapeno 2500-6500, cayenne bors 30,000-50,000, míg a legerősebb a habanero 200,000-300,000 Shu erősségű. Ennek Shu értéke azt jelzi, hogy a kivonatot több mint 300 000-szeresére kell hígítani ahhoz, hogy már ne érezzük csípősnek. Az utolsó paprika rémisztőnek hangzik számomra legalábbis.

Na és, mi történik azzal, akit paprika spray-vel lefújnak? A fenti alapján biztosan beindul a nagyarányú endorfin termelése.

Számos népszerűnek mondható módszert találtak, ami az endorfinok termelését elősegíti. Ezek magukba foglalják az akupunktúrát, masszázst, elektroterápiát, csontkovácsolást vagy hidroterápiát, hidromasszázst, hideg és nagyon meleg fürdőt vagy zuhanyt, hideg vagy meleg borogatást, gőzfürdőt, szaunát, vastagbélmosást.

Nevetés

A nevetés gyógyító erejét már dokumentálták. Egy kutatás azt találta, hogy az igazi, erős nevetés előidézte az endorfin kibocsátást, mely nem csak a fájdalmat csökkenti, hanem a gyógyító folyamatot is növeli a nagyobb optimizmuson és örömön keresztül. A kutatás hangsúlyozza a test pszichoszomatikus hálózatát és a gyógyulási lehetőségeit. Vannak olyan fájdalom klinikák, melyek kreatív képzelgésekre bíztatnak és mély légzésre, így az endorfin termelésen keresztül csökken a fájdalom.

Zene

A zene mindig erőteljes pszichológiai hatással volt az emberre, de a tudósok csak nemrég találták rá az összefüggésre a különböző típusú zenék és az endorfin termelés között. Habár a zene mindenkit egyénileg különbözően érint meg, a kutatás kimutatta, hogy a klasszikus, a rock, a heavy metal és a liftben játszódó zenék speciális fizikai és pszichológiai hatásokat produkálnak. Előre kiválasztva azokat a zenéket, melyeket leginkább élvezünk növelhetjük az endorfin termelést a mindennapi életben.

Meditáció

A tudósok nemrégen azt találták, hogy a meditáció amellett, hogy nyugtatja az idegeket és csökkenti a vérnyomást, segít a testnek endorfint termelni és ezáltal jó közérzetet biztosít. A legújabb kutatások azt mutatták, hogy a krónikus stressz és depresszió a szervezetet olyan anyagok termelésére készteti, melyek meggátolják a gyógyulási folyamatot és lerövidítik a várható élettartamot, miközben az eufória megvéd minket a stressztől, betegségektől és a korai haláltól.

Függőség

A kutatások azt találták, hogy a táplálkozási és biokémiai egyensúlyhiány növelheti  a függést okozó anyagokkal való visszaélést, tehát nem az akarat hiánya vagy a személyiség. Különösen, az alkohol és a drogok adnak átmeneti enyhülést a kimerített endorfin szintnek, amely egy ok arra miért alakul ki függőség. Habár még több kutatásra van szükség, a tudósok úgy vélik, hogy vannak, akik genetikailag hajlamosak az alkoholfüggőségre, mivel nem képesek endorfin előállítására. Ráadásul érdekes módon az alkoholfüggő embereknek általában szembe kell nézniük táplálkozási egyensúlyhiánnyal, úgy mint candida, étel intolerancia, hipoglikémia, továbbá stressz és pajzsmirigy betegségek.

Összefoglalva, íme néhány módja annak, hogy nagyobb örömöt és jól létet tapasztaljunk meg: legyünk tudatosak, fordítsunk időt a relaxációra, válasszunk örömöt hozó edzést, továbbá bármely szórakozási tevékenység, bűntudat nélküli láblógatás, kis dolgokban is lássuk meg az örömöt, a szeretet kimutatása, szerelmes együttlét, nagy nevetések és a jó kedv bármely további forrása segíthet a jó közérzet elérésében. Persze jó néhány ezek közül nehéznek bizonyul a hétköznapi gondok terhe alatt. Sok embernek vannak megélhetési, családi vagy egyéb problémái. Ilyenkor gondoljunk azokra, akik fedél nélkül élnek és talán egy picit szebbnek látjuk saját helyzetünket
írta: Dobrai Erzsébet
forrás:http://www.neurophim.hu

Földangyal fórum

Ki van itt?

Jelenleg 0 felhasználó és 1 vendég van a webhelyen.